PORCKORONGSÉRV

A tudástárban leírtakban főként a gerincbeteg szempontokat helyeztem előtérbe. Mivel az okos ember a másik hibájából tanul, ezért mindenkinek ajánlom, hogy tanuljon az esetemből. Közismert, bár nemigen alkalmazott eszköz a megelőzés, pedig ez a legjobb fegyver a betegségekkel szemben. Sajnálatos módon az áltag ember több tíz, esetleg több százezer forintot is költ például az autójára évente, de ugyan mennyit áldoz saját egészségére? Az alapvető hiba, hogy "az ember feláldozza egészségét, hogy pénze legyen, később feláldozza pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét " de ez már nem mindig sikerül! Ha egészségünk van, mindenük lehet, de ha egészség nincs, akkor semmink sincs. A tudástárban felsorolt témák nagy része az egészséges gerincet nem érinti, mert ép testel sok mindent szabad tenni, amit egy sérült gerinccel nem! A tudástárat saját tapasztalataimból és sok éves kutatásaimból építettem fel és folyamatosan fejlesztem és bővítem majd. Úgy gondoltam, hogy tömören címszavakba foglalva írom le a legfontosabb tudnivalókat, s mivel szeretem a szólásokat és közmondásokat a maguk zseniális igazságtartalmával, néha idézek is egy-egy odaillőt. "Ha nincs időd az egészségre, lesz időd a betegségre."

A gerinc

Testünk központi tartó oszlopa. A csontos csigolyákat a zselés, szivacsos összetételű porckorongok illesztik egymáshoz. Az egész egybefüggő gerincoszlopot erős szalagok és izmok tartják egyben, s végzik el a mozgástartományukban meghatározott mozgásokat, alakváltoztatásokat a gerincen. Összesen 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farkcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és haránt nyúlványaik tövében egy-egy kis lyukat láthatunk. Két fejbe futó artéria halad itt. A hátcsigolyákat onnan ismerhetjük fel, hogy csigolyatestükön és haránt nyúlványaikon van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei feltűnően nagyok, a csigolyák maguk is vaskosak. Amit nagyon fontos tudnunk, hogy a központi idegrendszer idegei a gerinc mentén futnak végig a csigolyák által képzett alagútban, és az ideggyökök a csigolyák közötti résen lépnek ki. Így bármilyen deformitás van a gerincen, az kihathat az idegrendszer működésére, ezáltal az érintett szerveinkre is. "Ép testben ép lélek."

Ízületek

A gerincet alkotó csigolyákat az egymás fölötti csigolyák ízületi nyúlványi közötti ízületek és azok szalagrendszere köti össze. Ezekben az ízületekben az ízületi végek elmozdulásai viszonylag kicsik, de összeadódva a gerincszakaszoknak jelentős mértékű mozgékonyságot biztosítanak. Ezek a mozgások az előre-hátra, valamint oldalirányú hajlítás, a forgás, és embernél a gerinc görbületeiből adódó rugózó mozgás. Az első és második nyakcsigolya között sajátos forgó ízület van, melynek függőleges forgástengelye a második nyakcsigolya fognyúlványán húzódik keresztül.

Szalagok

Az ízületektől független szalagok rendszere is összefűzi a csigolyákat. A csigolyatestek elülső felszínén az elülső hosszanti szalag , a csigolyatest hátsó felszínein a hátsó hosszanti szalag húzódik, csigolyák tövisnyúlványait a tövisnyúlványok közötti szalagok a tövisnyúlványok csúcsait pedig a tövisnyúlványok fölötti szalag fűzi össze. A csigolyaíveket a rugalmas sárga szalagok kötik össze.

A gerinc görbületei

A gerincnek jellegzetes görbületei vannak. A nyaki szakasz előre konvex (lordosis), a háti hátra konvex (kyphosis), az ágyéki/lumbális ismét előre domború (lordosis), végül a keresztcsonti/sacralis megint hátra domborodik (kyphosis). Ezek a görbületek a gerincet rugalmas oszloppá alakítják . A gerinc oldalirányú (frontalis) görbületeit scoliosisnak nevezzük.

Porckorong

Az Interneten rengeteg információ található a porckoronggal kapcsolatban. Ennek nagy része használható információ, nagy része badarság, s talán a lényeget nem igazán tükrözik, ezért most saját szavaimmal összefoglalom. A porckorong egy nagymértékben folyadékot tartalmazó zselészerű anyag, melyet külső erős rostos gyűrű tart össze. A porckorongnak lelkivilága van, amit meg kell ismerni!!! Ez a zselés mag, mint egy vízzel teli labda képezi a csigolyák közti távtartó, gömbcsukló szerepét. A hidrosztatikában tanultak alapján tudjuk, hogy a folyadékok nem összenyomhatóak! A csigolyák ezen a magon billegve (mint egy libikóka) változatja meg a gerinc formáját, alakját, követve a mozgást. Szemléltető ábrámon ez jól látszik a médiatárban. A gerincprobléma akkor kezdődik, amikor ez a központi folyadékkal teli labda veszíteni kezd a nedvességtartamból, ekkor megbomlik a feszes egység, meglazul az ízület és elkezdődnek a kóros hatások.

Porckorongsérv vagy gerincsérv

Az az állapot, amikor már a kilapult porckorong illetve a kiboltosulás jelentős, továbbá akár intenzív nyomás jelentkezik az idegpályákon. Ekkor ez már egyértelműen gerincsérv. Ennél rosszabb már csak az, amikor a porckorok külső rostos gyűrűje a kiszáradástól, a túlterheléstől, az anyagcsere megszűnésétől, a tartóizmok meggyengülésétől, és esetleg a csigolyák elcsúszásától kiszakad, s a benne lévő megmaradt nevességtartalommal bíró zselés kocsonyás mag kifolyik. Ekkor folyamatos idegi érintettség tapasztalható, mely igen komoly, elviselhetetlen tüneteket eredményezhet. Ilyenkor általában a műtét segít, vagy a csoda. Nos a csodáról később beszélek. Mindezek tudatában az ember elindul egy lejtőn, amit orvostudománynak hívnak. Néhány hónap, vagy év alatt igen mélyre lehet jutni ezen a lejtőn és a gerincünk állapotának romlásában! Az ember kipróbál mindent gyógyulása érdekében (már aki), ahogyan Én is. S rájön, hogy semmi sem javít a helyzeten. S miért nem? Mert nem talál olyan embert, aki meg tudja mondani, hogy mit is kellene tenni a gyógyulásért. Ezért keresnem kellett egy olyan valakit, aki megérteti velem, hogy mi a bajom és hogyan gyógyuljak ki belőle. Mivel ilyet személyt nem találtam, hát magamat tettem azzá!

Lumbágó

Nos, a lumbágóról külön véleményem alakult ki. A lumbágó gyakorlatilag a gerincsérv igen komoly előjele. Ő " a kistestvér", amit az orvosok gyakran azért emlegetnek, hogy a kezdődő porckorongsérvet lumbágóra degradálva megnyugtassák a pácienst és hazaküldjék, hogy nincs semmi komoly probléma " csak egy kis lumbágó". Száz szónak is egy a vége: én is így jártam, emiatt két évig nem tudtam meg az igazságot: lumbágónak nevezett gerincsérvem van!

Protrusio

Na ez is egy érdekes dolog, ez már gerincsérv kategória, de kicsi! Amíg a porckorong deformáltsága, illetve kitüremkedése még nem jelentős, illetve idegeket nem érint, addig ezt az állapotot így hívják. Ettől még nem kell megnyugodni, hanem komolyan kell venni és tenni azért, hogy ne legyen belőle sérv.

Kik érinthetnek a gerincproblémák

Kiket fenyegetnek gerincproblémák? Nos, kutatásaim szerint szinte mindenkit. Lehet az illető sportoló, tanuló, fitnesz edző, favágó vagy hentes, irodai alkalmazott. Miért? Azért mert mindannyian végigültük az általános iskola gerincgyilkos padjait. S minden ott és akkor kezdődött. Akik tovább tanultak, még ültek vagy 10 évet a padokban, a buszon, a vonaton, a metrón, vagy a biciklin. S csak ültünk és ültünk és ültünk. S mikor ezeket a sorokat olvassuk is ülünk…A ülés és a nagy súlyok emelése a legnagyobb ellensége a gerincnek. Kerüljük, ahogy csak módunk van rá. "A lustaság fél egészség!"

A gerincsérv egyéb gerincproblémák társbetegségei!

Zöldhályog, látás és hallás problémák, aranyér, herevisszér, térd athrozis, teniszkönyök, váll és csukló problémák, gyomor és emésztési zavarok. Furcsa, hogy ilyenekről erről írok ugye? No de, aki rendszeresen a számítógépet bámulja naphosszat, annak nagy az esélye hogy zöldhályogos, aranyeres lesz az elégtelen keringések miatt. A mozgáshiány és statikus terhelések miatt, pedig minden végtagban jelentkezni fognak különféle problémák.

Biomechanika

A gerinc biomechanikus, tökéletesen megalkotott rendszer. Ez azt jelenti, hogy biológiai és mechanikai folyamatok együttesen alkotják meg testünk vázát. A gerinc izmai, mint a testünk legtöbb izma komplementer izom párokkal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy izomnak vagy izom csoportnak van egy ellenpárja. Így valósul meg egy mozdulat. A libikókás szemlélet szerint, ha az egyik izom elernyed, akkor az ellenpárja megfeszül, de mindenképpen az erő, vagy a terhelés a központi magra, a porckorong közepére terhelődik.

Az egyensúly

A gerinc egészségének legfontosabb szempontja az egyensúly. A gerincoszlopot folyamatosan egyensúlyban kell tartani, (ezt az izmok és szalagok 24 órás munkával végzik) mert ha az egyensúly megbomlik, a statikai terhelés torzul, akkor bizonyos izomcsoportok az egyensúlytól eltérő többlet munkát végeznek. Így hamar kifáradnak, lemerevednek, begörcsölnek és fájnak. Emiatt fájnak a derék és a lapocka menti izmok a hosszas állás, járás és ülés közben.

A gravitáció

A gravitáció a gerinc ellensége a mindennapi életünknek, ez az erő ami megterheli, ami összenyomja azt. A gravitáció miatt alakulnak ki a gerinc problémáink. No, de a gravitáció az, ami segíthet a gyógyulásban, csak tudnunk kell magunk mellé állítani. Itt jegyzem meg, hogy a gerinc gyógyítása közben érheti pozitív terhelés is és negatív terhelés is, s ez nem mindegy a gyógyítás folyamán. " Az ellenségből lesznek a legjobb barátok"

A gerincről

Alapvető ismeretek és fontos tudnivalók

a gerinc felépítése

A gerinc felépítése

Gerincünk igen sok apró elemből épül fel: csontos részekből, izmokból, porckorongokból, ízületekből és kötőszövetes szalagokból. Itt található mint legvédet­tebb központi szervünk a gerincvelő és a hozzá tar­tozó idegek.
A gerinc a hát közepén húzódik végig. ,Gerincoszlopunk" a szó szoros értelmében véve nem oszlop, sokkal inkább tekinthető 24 különálló csigolyából, valamint a keresztcsontból, ill. a farkcsontból felépülő láncnak. A keresztcsont és a farcsont összesen 10 csigolyából épül fel, s ezek a csigolyák egy-egy el­csontosodott blokkba forrtak össze.

Gerinc térkép

A gerinc 7 nyakcsigolyából, 12 hátcsigolyából, 5 ágyéki csigolyából, a keresztcsontból és a farkcsontból áll (figyeld meg a gerinc görbületeit)
A 24 csigolyatest egymáshoz viszonyítva különböző mértékben mozgatható. Három nagy csoportra osztjuk a csigolyákat: a nyaki gerinc 7 csigolyából, a háti gerinc 12 csigolyából, az ágyéki gerinc 5 csigolyából áll.
Ha a gerincet elölről tekintjük meg, akkor külön darabokból álló függőlegesen egymásra épített toronynak felel meg. Ha viszont oldalról nézzük, akkor kettős S alakú ívet ír le. Ennek az ívnek megvan a saját jellegzetessége: a nyaki és az ágyéki gerincszakasz területén előrefelé kidomborodik (lordózis), a háti gerincszakasz, ill. a kereszt- és farkcsont területén pedig hátrafelé hajlik (kifózis). Ha az ágyéki lordózis igen kifejezett, akkor beszélünk előredőlt gerincről (foko­zott ágyéki lordózisról); ha a háti kifózis fokozódik, akkor beszélünk púpról.

Miért van ez a kettős "S" alak?

Ha a gerinc minden oldalról tekintve egyenes lenne, akkor a hosszanti irányban keletkező lökéseket csak a puhább alkotó­részek, adott esetben a csigolyák között lévő porcko­rongok foghatnák fel. Ez a kettős "S" alak – amit a természet biztosít számunkra – a gerincet ért ráz­kódások esetén, pl. ugráskor vagy futáskor, úgy mű­ködik, mint egy elasztikus rugó (segít elképzelni a folyamatot): a rázkódásokat az egyre fokozódó görbületek és végül a rugalmas kiegyenesedés lecsillapít­ja, hasonló módon lehetséges, hogy ha pl. átugrunk egy falat, az ekkor keletkezett rázkódás nem tevődik át csillapítatlanul a koponyánkra. A rázkódásoknak a csigolyákra és a porckorongokra kifejtett hatása is lényegesen csökken ezáltal. Már ebből is látható, hogy a gerinc csak teljes egységében működik és nem szabad a csigolyákat külön-külön vizsgálnunk.

A mozgás legkisebb építőkövei nem a csigolyacson­tok, hanem az úgynevezett mozgásszelvények.

(a) A gerinc mozgásszelvénye (b) A mozgásszelvény helyzete előre- és hátrahajláskor

Egy ilyen legkisebb mozgási (funkcionális) egység két szomszédos csigolyából és a közöttük levő porckorongból valamint a hozzájuk tartozó ízületekből áll.Foglalkozzunk kicsit alaposabban ezekkel az épí­tőkövekkel. A csontos rész, a csigolya, több különálló építőelemből áll. A legerősebb, majdnem henger alakú része a csigolyatest, melynek feladata a teherviselés. Minél nagyobb terhet kell viselnie, annál erősebb felépítésű. Ennek alapján érthető, hogy a csigolyák a nyaki gerinc területén, ahol csak a fejet kell tartani, viszonylag keskenyebbek. Ezzel szemben az alsó ágyéki csigolyák, amelyeknek a legnagyobb terhet kell viselniük, a legerősebbek és a legrobusztusabbak. Csonttömegük lényegesen nagyobb, mint a nyaki csigolyáké.

A csigolyatest hátsó részéből ered a csigolyaív. A csigolyaívek félkört írnak le. A csigolyatestek és a félkör alakú csigolyaívek között képződik a gerinccsatorna. A gerinccsatornát úgy képzelhetjük el, mint egy hosszú, csontos alagutat, amely a fejtől egészen a farkcsontig húzódik és sok különálló (csigolya­testekből és csigolyaívekből felépülő) csőszerű képződmény. A csigolyaíveknek összesen hét csontos nyúlványa van, bal és jobb oldalon egy-egy harántnyúlvány; há­tul az ún. tövisnyúlvány, alul és fölül pedig két-két ízületi nyúlvány. A tövisnyúlványokat hátul a gerinc közepén mindenki magának is jól kitapinthatja. Vizs­gáljuk meg egyszer a háti gerincszakaszunkat: egy ki­dudorodó középvonalat tapinthatunk. Ennek a középvonalnak minden egyes kidudorodása a tövisnyúlvá­nyok hátsó végének felel meg.

A csigolya felépítése: 1 csigolyatest, 2 csigolyaív, 3 harántnyúlván, 4 tövisnyúlvány, 5 ízületi nyúlvány